Az egyik első igény egy friss kerttulajdonos életében az, hogy szeretne valamilyen sövényt a területe köré. Sok esetben ennek az az oka, hogy a kíváncsi szemek helyett privát szférát szeretne teremteni a kertjében.
Az ilyesfajta igényeket aztán közösségi médiás kérdések követik, melyre aztán meg is érkeznek a válaszok: "leylandi ciprus", "babérmeggy", "csodasövény", "turkesztáni szil" vagy hasonló egyszavas válaszok formájában.
A válaszoló kertjében bizonyára megfelelő sebességgel nő, kielégíti az igényeket, és egészséges is.
Ha valaki egyféle növényt ültet egy 15*30 méteres kert szélére, annak az a következménye, hogy ha megjelenik valamilyen vírus, gomba, baktérium, vagy rovar, akkor az gyakorlatilag egy 90 méteres terített asztalként éli meg a sövényt: korlátlanul szaporodik, míg végül az egész sövényt fel nem falja.
Persze, lehet permetezni, csak az viszont idő, energia, pénz, ráadásul nem kevés méreg kijuttatása a saját lakókörnyezetünkbe,... és ha egyszer elkezdtük, nagyon nehéz abbahagyni, mert a kórokozóval, kártevővel együtt jellemzően az ellenségeit is megsemmisítjük, csak míg a predátor lassan, a kártevő gyorsan visszaszaporodik.
Tipikusan előnyként szokták a kertészetek beállítani, hogy az adott növény külföldről származik, ezért kevés vagy nincs károsítója. Legalábbis egy darabig. Gondoljunk csak a burgonya és a burgonyabogár esetére: a 18. században már elterjedt Európában a burgonya, amit aztán - igaz, csak a 19. század második felében - követett a burgonyabogár is, ma meg a legtöbb helyen problémát okoz. Viszont a burgonyabogár ellenségei még eddig nem jelentek meg Európában.
Az idegenhonos növények kártevőállósága jellemzően cérnaszálon függ: azért áll ellen, mert még nem jöttek utána a kártevői. Viszont ha azok megérkeznek, akkor a kártevő predátorainak hiánya miatt azonnal kiszolgáltatottá válik.
Az őshonos növények ellenben beleillenek az ökoszisztémánkba: ha megjelenik egy károsító, akkor annak a predátorai is jelen vannak, akár többféle fajként, tehát nekünk csak hátra kell dőlni, és élvezni ahogy a természet működik. Jó példa a tetvek és a katicabogár esete: ha békénhagyjuk mindkettőt, a tetvek nem fognak túl nagy kárt okozni.
Ennek persze feltétele, hogy békénhagyjuk a kertet: ne permetezzünk, hogy visszaálljon az ökoszisztéma.
Minden területnek mások az adottságai. A talajok a futóhomoktól a kötött anyagig, savastól lúgosig bármilyenek lehetnek Magyarországon, a fényadottságok is függenek attól, hogy a terület melyik oldaláról van szó, és mi árnyékol, ahogyan a víz sem egyforma mennyiségben áll rendelkezésre az ország területén, és akkor a szélről, hőmérsékletről, esetleges fagyzugokról még nem is beszéltünk.
Nincs olyan növény, ami mindenféle környezetben jól érezné magát.
Azon a területen, amin a kosárfonó fűz (Salix viminalis) jól érzi magát, mert magas a talajvíz, nedves a föld, a homoktövis (Hippophae rhamnoides) pont nem, mert ő meg pont a kimondott szárazságot kedveli. Az áfonya (Vaccinium spp.) és rododendron kimondottan a savas talajokat szereti, ellenben a galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) pont meszes talajon érzi jól magát. A fekete bodza (Sambucus nigra) jól fejlődik agyagos, tápanyagdús talajon, a boróka (Juniperus spp.) a tápanyagban szegény talajokon érzi jól magát. Napos területen a kökény (Prunus spinosa) jól fejlődik, a gyertyán (Carpinus betulus) elpusztul, míg árnyékban a kökény pusztul el és a gyertyán érzi jól magát.
Szeretnénk a sövényről egész évben csipegetni? Akarunk vagy nem akarunk locsolni? Szeretnénk madárcsicsergést a kertbe? Jó lenne, ha a sövény melletti gyümölcsfák nagyobb termést hoznának azért, mert a méhek mindig találnak a sövényben virágport, ezért rendszeresen látogatják a kertünket? Szeles a terület, azt is szeretnénk kizárni? Vagy pont be akarjuk engedni, mert északi szelünk van, és az nyáron hűsít?
Az egyféle növény ezeket az igényeket nem veszi figyelembe. Mert egy faj(ta) egyféle.
Egy a terület adottságaihoz illő, többféle őshonos növényfajt tartalmazó életközösség kialakítása, aminek tagjai támogatják egymást, és a környezetet is.
Ahogyan mi dolgozunk:
Kérjen személyre szabott árajánlatot vagy egyeztessen velünk emailben:
📧 info@permaflow.garden
Fedezze fel a permakultúra lehetőségeit, és alakítsa kertjét olyan hellyé, ahol a természet és az ember harmóniában működik együtt!
