A talaj különféle méretű szemcsékből áll: ennek belátásához gondoljunk csak a homokos strandra (az is egyfajta talaj), vegyünk a kezünkbe egy kevés homokot, és jól látható méretű szemcsék fognak kifolyni a kezeink közül.
A többi talajban vannak a homoknál kisebb szemcsék is: az eggyel kisebb kategóriát iszapnak, a még kisebbet pedig agyagnak nevezik.
Hogy ne legyen egyszerű, ez a három kategória egyszerre is jelen lehet a talajban: a talaj fizikai tulajdonságait e három összetevő egymáshoz viszonyított aránya (plusz a szervesanyag) határozzák meg.
Ha jellemzően homok van a talajban, akkor jellemző rá, hogy gyorsan felmelegszik, jó a vízelvezető képessége (Magyarországon ez "túl jó", mert gyorsan kiszárad - nem tartja meg a vizet), a szél könnyen elhordja (defláció), és általában szerves anyag sincs benne túl sok.
Ha jellemzően agyagszemcsék alkotják, akkor lassan melegszik fel, ha víz éri, megdagad, elzárja a víz útját, levegőtlenné válik, a ezek után kiszárad, akkor meg felrepedezik. A víztartalmát nehezen adja le.
Akkor beszélünk vályogtalajról, ha a két szélsőség nagyjából egyenlő mennyiségben van jelen. A legjobb talaj gazdálkodáshoz: nem szárad ki gyorsan, de nem is duzzad fel nagyon, átereszti valamennyire a vizet, és levegő is van benne. Ha ilyened van, az egy kincs!
Végy egy klasszik befőttesüveget (mármint elő a szekrényből), töltsd meg kb. harmadáig-feléig talajjal (5-10 cm mélyről). Önts rá úgy vizet, hogy kb. kétharmadig-háromnegyedig legyen vele. Tedd rá a tetejét, rázd össze alaposan, hogy felkeveredjen benne minden, homogénné váljon a lötty. Majd tedd le valahova nyugodt helyre 1-2 napra (míg a víz ki nem tisztul a talajrészecskék felett). Alulra kerül a homok komponens, középre az iszap, és fentre az agyag, nézd meg az egymáshoz való viszonyukat.
40%-nál több az agyagrész, akkor agyagtalajnak mondjuk.
20% agyag, 40% iszap és 40% homok környékén beszélünk vályogtalajról.
50% feletti homoktartalom felett pedig homoktalajról.
Lásd még az Encyclopedia Britannica ábráját arról, hogy milyen hányad esetén mi a neve a talajnak (sand - homok, silt -iszap, clay - agyag, loam - vályog)
Fogj egy darabot a talajodból, nedvesítsd meg annyira, hogy gyúrható legyen.
Ha nem tudod annyira megnedvesíteni, hogy összeálljon, akkor homoktalajjal van dolgod.
Ha összeáll, virslit lehet belőle formálni, de amikor gyűrűt csinálnál belőle megreped, eltörik: vályogtalajod van.
Össze tudod állítani gyűrűvé, nem reped, ellenben jól tapad: ez az agyagtalaj.
keress meg bennünket: info@permaflow.garden