- hangzik a válasz a legtöbb friss kerttulajdonostól.
Amikor első kertemet birtokba vettem, én is pontosan ugyanezt a választ adtam egy kertfenntartással foglalkozó szakembernek a baráti körből, amikor arról érdeklődött, hogy mit szeretnék kezdeni a területtel. A válaszom nekem is a füvesítés (angolgyep, hagyományos gyep, konvencionális pázsit - szóval az egy-két fajból álló, rövidre nyírt verzió) volt.
Kezdjük a folyamat elején: a kertépítő cégek a csillagokat is eladják az égről, ha arról van szó. Szóval füvesítési projekt megrendelésekor találkozhatunk néhány "szükséges" beruházással: van, hogy azzal kezdik, hogy földcsere. (500 m2, 20 centi mélységben, nem túlzó, ha azt mondom, hogy 2 millió Ft). Azután fűmag, öntözőrendszer, robotfűnyíró (újabb milliós tétel).
És ha az ökoszisztéma szempontjából nézzük: rengeteg elégetett gázolaj (Bobcat, tehetautó), legyártott termék (csövek, kábelek, öntözőautomatika,...)
Ha kikelt a fű, és megerősödött a pázsit, akkor rendszeres nyírás (benzin, elektromos áram, idő), locsolás (víz), műtrágyázás (legyártás, szállítás, megvásárlás, hazaszállítás), gyomirtózás (legyártás, szállítás, megvásárlás, hazaszállítás, terület szétmérgezése) mind-mind rengetegbe kerülnek.
De nézzük meg egyesével, mint okoznak az egyes tevékenységek a pénztárcánk terhelésén kívül is.
Ha egyféle (esetleg kétféle) növénnyel akar beültetni egy néhány száz vagy akár ezer négyzetméteres területet, annak az a következménye, hogy ha megjelenik valamilyen vírus, gomba, baktérium, vagy rovar, akkor az gyakorlatilag egy többszáz vagy ezer négyzetméteres terített asztalként éli meg a területet: korlátlanul szaporodik, míg végül az egész területet fel nem falja.
Persze, lehet permetezni, gyomirtózni, ami viszont idő, energia, pénz, ráadásul nem kevés méreg kijuttatása a saját lakókörnyezetünkbe,...
A faji sokféleség (diverzitás) ellenben fontos az ökoszisztéma fenntartása, támogatása miatt is, ami meg a saját túlélésünk szempontjából fontos: nincs már kitalált megoldás, hogy mi, emberek éljünk itt a földön, minthogy a meglévő természeti környezetből vesszük a túlélésünkhöz szükséges anyagokat (étel, víz). A sokféle növény sokféle talajlakót vonz, sokféle rovart, sokféle madarat, ami a teljes rendszert teszi a külső hatásokkal szemben ellenállóvá.
Fajtól is függ, de jellemzően nem gyökereznek túl mélyen, ami miatt gyorsan kiszáradnak, sokat kell locsolni, ha esélyt akarunk arra, hogy ne legyen ronda nyár közepére.
Évente és négyzetméterenként akár 800-900 liter (0,8-0,9 m3) öntözésre is szükség van. Ez 500 m2-re vetítve 400-450 m3 víz, amit valahonnan el kell venni, ahova nem biztos, hogy vissza is fog kerülni ugyanez a vízmennyiség. Ki ne hallott volna az Alföld egyes területeiről, ahol örülnek, ha 50 méter mélyen találnak még a kutakban vizet. A pázsit pedig pazarolja a vizet.
Ráadásul a pázsit locsolása még az élelemtermeléshez sem járul hozzá, pont ezért hozták létre a brit arosztokraták a 17-18. században: azt akarták demonstrálni, hogy olyan vagyonosak, hogy óriási területeket ki tudnak venni a termelésből, amit karbantartatnak, de nem hoz közvetlenül hasznos. Azután ennek a nagyzolásnak az utánzása elterjedt az egész világon, még hazánkban is, ahol a csapadékviszonyok egészen mások, mint a Brit-szigeteken (voltak akkor). És sajnos ma ott tartunk, hogy magától értetődik, sőt, először ez jut az ember eszébe: ha kert, akkor füvet kell vetni.
A pázsitot gyakran nyírják, a fűnyíró energiát használ, ami közvetlenül (benzin) vagy közvetetten (áram, amire nincs elterjedt, tökéletesen tiszta megoldás - a napelemet és a vízerőművet is le kell gyártani).
A nyírás segít "szépen" tartani a pázsitunkat, ugyanakkor hozzájárul a növények kiszáradásához, illetve a talajélet pusztulásához. Ha a talajélet rendben van, akkor hozzásegít az egészségesebb növényi élethez, folyamatosan széndioxidot köt meg, el tudja nyelni és tartalékolni tudja a vizet, és nem utolsósorban támogatja az ökoszisztémát.
A műtrágya nagyon kényelmes: elmegyünk a raktáráruházba, betesszük az autóba, hazafurikázunk vele, szétszórjuk, a növények pedig nőnek.
Csakhogy...
A három makroelem közül a nitrogént tartalmazó műtrágya előállításához rengeteg földgáz kell, kilogrammonként 1,5-2 m3. Plusz a szállítás a boltba és a boltból haza (3-4 kg CO2).
A talajéletre rombolóan hat: normálisan a talaj úgy működik, hogy egy egész ökoszisztéma dolgozik azon, hogy a növényeknek meglegyenek a megfelelő tápanyagaik: a növények cukrokat (széntartalom!) bocsátanak ki a gyökereiken keresztül, "cserébe" a mikroszkópikus élőlények felvehető szervetlen anyagokat juttatnak a gyökérbe. Ha jön a műtrágya, akkor a növény azt veszi fel, nem bocsát ki cukrokat, ezért az azzal élő szervezetek elpusztulnak, pusztul a talajélet.
"A pázsit úgy szép, ha nem gazos" - mondják sokan.
A természet ugyanakkor a saját programját követi: az üres, csupasz talajból igyekszik sokféle fajnak otthont adó, a környezet feltételeihez illeszkedő, stabil növénytársulást létrehozni. Ez a folyamat a szukcesszió. Sok helyen láthatjuk azt, hogy ha egy házat elhagynak, akkor a kertje egy idő után beerdősül.
A szukcesszió folyamatába szól bele a gyomirtószer: a nemkívánatos fajokat elpusztítja, a füvet pedig békénhagyja. A természet programja viszont bár visszábblép, de le nem fog állni: újra és újra megjelennek a továbblépéshez szükséges fajok. Mi pedig szorgalmasan fújjuk, szórjuk, hogy megmaradjunk ennél a korai stádiumnál. Folyamatosan üzdünk a természettel.
A kiszórt mérgekről pedig kár lenne azt hinni, hogy úgy működnek, hogy kinézik a biológiakönyvből, hogy ez a növény pontosan micsoda, és kell-e hatnom rá. Sajnos sok az ún. off-target effect, azaz a célon kívül más élő szervezetekre kifejtett hatás. A pázsitoknál használt kétszikű gyomirtók egyrészt párolognak, széllel sodródnak, és esetleg olyan helyen is kifejtik hatásukat, ahol nem szeretnénk (pázsit melletti fák), hatnak a talajéletre (talajlakó baktériumok, gombák), csökkentik az aktivitást, ami hatással van a benne élő növények egészségére is, bekerülhetnek a felszíni és talajvizekbe, ahonnan esetleg locsolni akarunk mást is, mint a pázsit, akkor kellemetlen következményekkel szembesülhetünk.
Olyan alacsony növésű, taposható növénytársulás, amely alacsony karbantartási igényű, szárazságtűrő, alkalmazkodik a környezet és a talaj sajátosságaihoz, nem megy szembe a természet fejlődési irányával, és építi a talajt, támogatja az ökoszisztémát. És nyáron is zöld.
A diverz pázsithelyettesítők használata elsőre lehet, hogy kicsit szokatlan látványt nyújthat. Ugyanakkor ezzel a választásunkkal támogatjuk az ökoszisztémát, védjük a környezetet, harcolunk a klímaváltozást ellen. Most tartunk abban a fázisban, hogy még kell valamekkora bátorság ahhoz, hogy az ember felvállalja, hogy ő óvja a természeti környezetet, viszont már ez sok esetben inkább elismerést vált ki az ismerősökből. (Hogy ne menjünk messzire, a cégek is kezdenek odafigyelni arra, hogy kommunikálják a fenntarthatóság irányába tett erőfeszítéseiket - ez már a fogyasztók felől elvárás). Persze lesznek kétkedők, ellenlábasok, de velük pedig érdemes egy mélyebb beszélgetést lefolytatni, hátha megértik a mögöttes okokat, és ők is beállnak az ökoszisztéma támogatóinak sorába. És akkor nemcsak a saját pázsithelyettesítőnkkel tettünk a természet védelme érdekében, hanem valakit meg is győztünk arról, hogy mi a helyes út.
Ha fontos, hogy lássák, hogy sikeres ember vagy, azt megteheted a környezetet építő módon is: az energiapazarló és természetkárosító pázsit fenntartása helyett vehetsz egy elektromos autót, támogathatsz fenntartható rendezvényeket, projekteket (ahol megjelenik a neved vagy a céged neve). De ha mindezt nem is szeretnéd, a fenntarthatósággal foglalkozni, fenntarthatóan élni manapság már egyre menőbb.
Ez igaz. Ugyanakkor a sok-sok kiskert és nagyobb birtok mára már összeért, alig maradt olyan terület a világban (Európában meg különösen), ahol a vad természet még ténylegesen uralkodik. A vad buja természet, ami az életet (a miénket is) támogatja, ma már nagyrészt a kertekbe van beszorítva: ha mi nem adunk teret ahhoz, hogy a természet otthont leljen a mi kertejeinkben, akkor nem nagyon lesz már otthon sehol. Ezért nagyon fontos, hogy minden egyes kiskerttulajdonos elgondolkozzon, hogy szabad választásában melyik irányt követi: rombolja vagy építi a természetet. A rombolás hatásait már a bőrünkön érezzük: szárazság, hőhullámok, klímaváltozás... Ideje, hogy a jó irányba forduljunk!
Mondta 8,5 milliárd ember. Azt kell látni, hogy manapság már az ember által átformált tájak majdnem összeérnek, kevés terület maradt (legalábbis Európában), ami eredeti állapotban van meg mind a mai napig.
Szóval igenis számít minden egyes ember tevékenysége.
És az igaz, hogy egy ember teljesen mindegy, hogy mit csinál, egyedül nem fogja megmenteni a világot. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy minden ember kapcsolatai hálózatában él, és a világ manapság jobban össze van kapcsolva, mint eddig bármikor. Még régen is igaz volt az, hogy (maximum) 6 kézfogásra vagyunk az amerikai elnöktől, azaz fogtunk kezet valakivel, aki kezet fogott valakivel, aki..., aki fogott kezet az amerikai elnökkel.
Ha mi elmozdulunk a fenntarthatóbb irányba, akkor lesznek olyanok, akikre ez szintén hatni fog. Ezek az emberek újabbakhoz jutnak el, akik újabbakat "fertőznek meg". Ugyanúgy, mint egy vírus, csak ez esetben nem betegséget, hanem világnézetet terjeszt.
Valóban elég általános a térkő-pázsit-babérmeggy háromszögben gondolkozni egy új kert elindítása esetében. Ugyanakkor vannak már olyan kertek is szép számmal, melyek fenntarthatók, regeneratívak, kevés munkával karbantarthatók, és támogatják az ökoszisztémát. Sőt, ez ma a növekvő trend.
Ahogyan az elején is írtam, én is innen indultam, és nincs is ezzel semmi baj. Ha együttműködünk, akkor sokat fogunk találkozni, és - igény esetén - tudunk beszélgetni is a kerttel kapcsolatos tudnivalókról.
Sajnos a műfű használati szempontból sem jó választás: esőben, fagyban csúszik, nyáron pedig felforrósodik. Ökológiai szempontból pedig nem hagyja lélegezni és vízhez jutni a talajt, így a talajélet elpusztul, ellenben mikroműanyagok tömkelegét bocsátja ki. A gyártás pedig szintén környezetterhelő.
Kérj személyre szabott árajánlatot vagy egyeztess velünk emailben:
📧 info@permaflow.garden
Fedezd fel a permakultúra lehetőségeit, és alakítsd kerted olyan hellyé, ahol a természet és az ember harmóniában működik együtt!
